Építettünk már vályogból is

2020.11.13

Már 26 éve annak, hogy megpróbálkoztunk vályogból építkezni. Akkoriban épp nehezen volt ez megoldható, mivel az általunk választott fecskefalas technológiának nem volt semmilyen építőanyag- illetve technológiai minősítése. 

Mivel az építkezés során pince is épült, s a kitermelt föld tökéletesen megfelelt vályogház építéséhez, ezért mindenképp meg akartuk oldani. A megoldás az lett, hogy brutálisan méretezett faszerkezet alkothatta a ház vázát, s a vályog nem teherhordó csak kitöltő szereppel bírt és az elérhető legkönnyebb tetőfedési technika felé lettünk terelve (így bitumenes zsindely fedése lett a háznak, ami anyagfelhasználás szempontjában nem mutat harmóniát a falazattal de csak így tudtuk engedélyeztetni. (a ház azóta is a család tulajdonában van, tökéletesen funkcionál és várhatóan kiszolgál még majd néhány nemzedéket)

A szabályok azóta sokat módosultak, egyedi minősítéssel azóta lehetőség volt bizonyos vályogtechnológiákat alkalmazni, bár a legtöbb építész kerülte, mert macerás és hozzáértő kivitelező szakember pedig egyre kevesebb akad. Hogy a jövő évtől életbe lépő energetikai elvárások mennyiben fogják érinteni a vályogot, számomra ma még rejtély. 

Biztos van aki itt felkiáltott, hogy dehát a vályog az egyik legjobban szigetelő anyag.... Nos ez nem igaz. A vályog egyáltalán nem jó szigetelő, a régi vályogházak ma is kellemes klímáját a vastag falak biztosította jó hőtároló képességének illetve a kicsi nyílászáróknak köszönhetik. Mivel a vastag falszerkezet rendkívül sok hőt képes elnyelni, így lassan melegszik fel és ugyanolyan lassan is hül ki. Ezért a napi hőingadozásra nem reagál, illetve jó fűtéstechnikával jól fűthető és melegen tartható.

Abban az esetben, ha van elegendő mennyiségű és vályogház építésre alkalmas minőségű kitermelt anyagunk, akkor talán érdemes elgondolkodni a használatán. Más esetben a szállítási költségek, az engedélyezés körül várható bonyodalmak miatt én nem választanám. Ha valaki mégis választja, akkor az alábbiakról érdemes tudnia:

  • A vályog 2 legnagyobb ellensége a víz és a hangya. Mindkettő ellen érdemes már a tervezés szintjén védekezni. Szigetelésnél nem csak a talajból szivárgó vizet kell kizárni, de megfelelő méretű eresz-túllógással és ereszcsatornával a falra fröccsenő víz mennyiségét is minimalizálni kell. (a vályogot megöljük külső hőszigeteléssel, így azzal semmiképp ne kalkuláljunk, ezért a fal fröccsenő víz elleni védelmének szerepére sem számíthatunk.)
  • A tervezett falunk vastagsága minimum 50 cm legyen (ez ugyanilyen szélességű alapozást is kíván), de ezt a számot az elvárt energetikai mutatók várhatóan növelni fogják.
  • A falak belső oldalát csak lélegző festékkel, burkolattal szabad ellátni. (természetesen például a fürdő csempézhető, hiszen ezzel nem a teljes falat zárjuk be)
  • Nem lesz könnyű valódi szakembert találni, ugyanakkor csak könyvben olvasott tudás alapján nem javasolt nekiállni házilag. Igaz, hogy a régiek maguk csinálták, de az ehhez szükséges ismeretek nemzedékről nemzedékre szálltak, mindig volt aki értett hozzá. Minden anyag - de az élő anyag különösen - érzékeny, ezért ha nem megfelelően bánunk vele, akkor nem kapjuk a várt eredményt.

Fentieket összegezve miniház építés esetén bármennyire is képviseljük a minél kisebb ökológiai lábnyom elvét, nem ajánlanánk a vályogot. Az ökológiai tudatosságot a fő építőanyag megválasztásán túl még nagyon sok szempontból érvényesíthetjük miniházunknál.